A napenergiával működő közvilágítás egyre inkább a jövő megoldása. Egy utcai napelemes kandeláber a Nap energiájával működtetve, az elektromos hálózattól függetlenül, környezetbarát világítást biztosít. Sokoldalúsága miatt, sokféleképpen alkalmazható: városi, vidéki vagy ipari területeken, illetve a magán- és a közszférában egyaránt.
Képzeljünk csak el egy éjszaka kivilágított vidéki utat, este megközelíthető sportlétesítményt vagy biztonságos parkolót a téli éjszakákon. Mindazonáltal, az utcai napelemes kandeláberek energiahatékonyságának biztosításához több kritikus tényezőt is figyelembe kell venni. Ezek közé tartozik a napelemek dőlésszöge és tájolása. Hogyan működnek pontosan ezek az összetevők? Miként határozhatjuk meg a megfelelő dőlésszöget és tájolást? Megosztunk minden információt, amire szüksége van ahhoz, hogy a téma szakértőjévé váljon.
Milyen dőlésszögű legyen az utcai napelemes kandeláber?
Először is határozzuk meg a dőlésszög fogalmát! Ez a panel felülete és egy vízszintes sík, például oszlop közötti szöget jelenti. Az optimális napenergia befogáshoz és a maximális hatékonysághoz a napsugaraknak merőlegesen, 90 fokos szögben kell a panelekre érkezniük.
Ez az optimális dőlés azonban függ a földrajzi szélességtől, a helytől és az évszakoktól. Sok utcai napelemes kandeláber dőlésszögét azonban nem lehet állítani. Ezért a telepítéskor kiválasztott dőlésszöget a helyszín alapján kell optimalizálni, hogy az adott helyen rendelkezésre álló napenergia maximálisan kiaknázható legyen. Így, bár a dőlésszög helyhez kötött, mégis úgy van beállítva, hogy maximalizálja az utcai világításhoz rendelkezésre álló napenergiát.
Magyarországon általában 40 és 45 fok között ajánlott beállítani a napenergiával működő utcai lámpák dőlésszögét. Ez a szög egy jól átgondolt kompromisszumot jelent, ami figyelembe veszi a Nap állásának évszakos változásait, így egész évben stabil energia hozamot biztosít, nem pedig egy adott évszakra optimalizált. Az idehaza telepített utcai napelemes kandeláber esetében ez a dőlésszög biztosítja, hogy télen nem kapcsol ki véletlenül a lámpa, az elégtelen elektromos termelés miatt.
Döntő jelentősége van a tájolásnak
Most, hogy tisztáztuk a dőlés szempontját, nézzük meg az utcai napelemes kandeláber tájolását! Milyen irányba kell a napelemeket tájolni? A Nap keleten kel fel és nyugaton nyugszik le, függetlenül attól, hogy a bolygónk hol tartózkodik. Ezért az általános szabály az, hogy a paneleknek reggel kelet felé kell nézniük és fokozatosan nyugat felé kell fordulniuk.
A földrajzi elhelyezkedés, valamint a Föld dőlésszöge és Nap körüli pályája befolyásolja a napfény időtartamát, ami évszakokat és a napsugárzás mértékének változásait eredményezi. Ezért van az, hogy a déli féltekén fekvő országok előrébb járnak az utcai napelemes kandeláberek telepítésében, míg az északi féltekén fekvő országok, a kisebb kitettség miatt, átgondoltabb projekttervezést igényelnek. Az ilyen megközelítés biztosítja a hosszú ideig tartó világítást és maximalizálja az energia kinyerését.
Így foghatjuk be a napsugarat!
A fejlődés megállíthatatlanul dübörög körülöttünk. A világban, amiben élünk, akár a saját autonóm naperőmű birtoklása is elképzelhető.
Bár elsőre talán meredeknek tűnhet az ötlet, ám ha a képzeletünket meglódítva, mégis a realitás talaján maradva belegondolunk, butaság lenne nem kihasználni a rendelkezésünkre álló leghatalmasabb energiaforrást: a Napot. A központi csillagunk komoly és bonyolult nukleáris tevékenységét, mi, itt a Földön melegként és fényként érzékeljük.
A napsugarakat viszont, az arra alkalmas precíziós berendezésekkel be is lehet „fogni” és hasznosítani. Ennek köszönhetően energiát állíthatunk elő, ami kiválóan alkalmas a családi otthonunk energiaigényének a kielégítésére.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az autonóm naperőmű segítségével fűthetjük a házunkat, sőt, meleg vizet és elektromos áramot is állíthatunk elő. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az autonóm naperőmű általános, elterjedt használata még a jövő zenéje. Ám ez a jövő már az ajtónkon kopogtat.